Természettudományos foglalkozásaimon gyakran adok a gyerekeknek mérnöki feladatokat.
Most egy közismert mese állomásait szeretnénk megvalósítani.
A 3 kismalac mesének a házikóira keresünk megoldásokat a kertben talált alapanyagokkal.
A mese úgy szól, hogy az első malacka szalmából akar magának lakot építeni.
Ehhez mi füvet gyűjtögettünk a kertben.
Az első feladatunk úgy szól, hogy építsük meg a házikókat.
A második tennivaló, hogy minél stabilabbak legyen az építményeink.
A fűházikónkat egy indiánsátor megoldásként álmodtuk meg.
Problémák: a fű elég rövid még a kertben, így elég nehéz volt összerendezni, hogy megálljon a gally vázon. Az első megoldásunkat a farkas valószínűleg egy fújásra lerombolta volna.
Arra jutottunk, hogy valahogyan össze kell fűzni, fonni, szőni a szálakat, hogy stabilabb építményt kapjunk.
Fontunk,
kötöztünk,
szőttünk
így kaptuk meg a sátrunkat fonott kapuval.
A második jószág fából építi a házát – mi ehhez egyenes ágacskákat kerestünk a metszéskor keletkezett ágnyesedékből.
A második házikónkat az ágakból gyártottuk le.
Szépen összerendeztük a gallyakat, amikor rájöttünk, hogy se ablak, se ajtó.
Azt is meg kell oldanunk, hogy a “gerendák” közt nagy a rés.
Ez már jó kis fejtörést okozott, persze az is, hogy hogyan kell ajtónyílást készíteni?
Az ágakból, ahol kereszteződésben összetalálkoznak, kivágtunk késsel egy darabot, hogy csökkentsük a rés nagyságát a falban.
Kisebb lett a rés a falakon
Levágtunk két kisebb ág darabot, ami ajtófélfául szolgált, a tetejüket egy hosszabb darabbal kötöttük össze , ami falakon nyugszik.
A tetőt vékonyabb gallyakkal fedtük.
A harmadik malac téglából vagy kőből építette a házát. Ehhez mi köveket szedtünk a ház körül....
Folytassuk a kísérletezést azzal, hogy megnézzük mi a különbség a természetben található kövek, és az ember alkotta téglák között.
Szabálytalan formák, és méretek. Nincsenek párhuzamos felületek, amit stabilan egymásra tudunk helyezni, akár kötőanyag nélkül is - már bizonyos magasságig.
Játsszunk első körben egy kis egyensúly játékot! Helyezzünk egymásra kavicsokat, úgy hogy keressük mindig a torony tömegközéppontját , ami ugye nem feltétlenül a középvonalban van. Így lesz stabil az építmény!
Hány kavicsot tudtok egymásra helyezni? Tegyétek nehezebbé a játékot, hogy minél szabálytalanabb köveket választotok!
Aztán neki kezdtünk a kőház építéshez is ...
Elfogadtuk a kihívást, és megpróbáltunk a gömbölyded kavicsokból falat építeni, de persze minduntalan ledőlt. Azért egy fotó erejéig sikerült összehozni.
Megállapítottuk, hogy szögletesebb - akár faragott kövekből - könnyebb lenne.
Azt is leszögeztük, hogy nemhiába használnak kötőanyagot a kőművesek, hiszen az kisimítja a felületet, és összetapasztja a köveket.
Mi sárból, és homokból készítettünk egy kis masszát - malter gyanánt.
Szépen tapasztotta a sűrű anyag az imént omladozó falainkat.
Fedél került az ágakból a tetejére.
Még a hajnali kis eső sem tudta igazán kikezdeni az építményünket.
Blogban található összes bejegyzés saját fotókat és gondolatokat tartalmaz. Ha tetszik, amit látsz vagy olvasol, és megosztod másokkal megköszönöm. A blogban saját tapasztaláson alapuló receptekkel, gyerekeknek szóló kísérletekkel, ötletekkel találkozhatsz, szemezgess közülük kedvedre! Vagy kövess a Facebookon!