Szeretem, mikor a környezetemben lévő fiatalok 1-1 magasabb iskolai feladatban való részvétellel tisztelnek meg.
A következő izgalmas kísérlet egyszerű hozzávalókkal bármikor elvégezhető otthon is.
A bőrünkön rengeteg érzékelő, úgy nevezett receptor, helyezkedik el.
Tegyük fel a gyerekeknek a kérdést, hogy mit érzékelhetünk akkor, ha hozzányúlunk egy tárgyhoz!
Meg tudjuk mondani többek között, hogy az a dolog kemény vagy puha, érdes vagy sima, meleg vagy hideg.
A hőmérséklet érzékelésére végzünk el egy kísérletet, mert sokszor tapasztaljuk, hogy egészen furcsán jelez a bőrünk.
Emlékeztek-e, hogy hógolyózás után átfagyott a kezünk, és langyos víz alá tartva azt egészen forrónak érezzük.
A kísérlethez 3 tálra lesz szükségünk.
Az elsőbe langyos vizet teszünk. A langyos a szobahőmérsékletet jelenti, kb. 22 Celsius fok. Mi meg is mértük hőmérővel a pontosság kedvéért.
A második tálba meleg vizet öntöttünk, amit a kezünk még el tud viselni, a hőmérséklet 38-40 Celsius fok.
A harmadik edénybe hideg vizet töltöttünk, a hőmérséklete 10-12 Celsius fok.
Első kísérlet: tegyük mindkét tenyerünket a langyos vízbe, és figyeljük meg hogyan szokja meg a bőrünk a folyadék hőmérsékletét.
Tipp: megmérhetjük stopperrel az észlelések idejét.
A mi tapasztalásunk: először hidegnek éreztük a vizet, majd lassan kellemessé szelídült, ahogy megszokta a kézfejünk a szobahőmérsékletű közeget.
Második kísérlet: Merítsük egyszerre a két kézfejünket a két szélső tálba, az egyiket a hidegbe, a másikat a melegbe. Figyeljük meg mi történik!
A mi tapasztalásunk: a hideget nagyon hidegnek éreztük, és kellett legalább 1 perc, míg elviselhetőnek éreztük a két különböző hőmérsékletet.
Ezután áttettük mindkét kezünket a langyos vízbe.
Ekkor meglepő dolgot tapasztaltunk. A hideg közegből átemelt kezünk meleget érzett, a melegből áthelyezett kézfej pedig hideg érzést közvetített. Viszonylag hosszú idő telt el, míg mindkét kezünk a szobahőmérsékletet érzékelte.
Miért van ez? Hogyan magyarázhatjuk el ezt a bonyolult jelenséget a kisebb gyerekeknek.
A bőrünkben sok érzékelő, úgy nevezett receptor van, köztük a hőérzékelő receptorok.
A dolog természetesen nem ilyen egyszerű. A hidegnek, és a melegnek külön érzékelői vannak, amik a bőrben egymás mellett helyezkednek el, és szállítják az információt az agyba. Ők a termoreceptorok, és igen lassan, komótosan működnek.
Amikor meleg vízbe tesszük a kezünket, a meleget érzékelő receptorok lépnek működésbe. Ameddig a meleg közegben tartjuk a kezünket, addig ők szépen elkényelmesednek, teszik a dolgukat, kicsit el is szunyókálnak, és mi eközben megszokjuk ezt a hőmérsékletet.
Mellettük a hideget érzékelő kollégáik ugrásra készen várják a változást. Így mikor áthelyezzük a kezünket a langyos vízbe, először a bevetésre kész hideg receptorok kezdik mérni a hőmérsékletet. Ezzel jól össze is zavarják az agyunkat, hiszen némileg téves információt közölnek, hiszen jóval hidegebbnek mutatják a szobahőmérsékletű folyadékot, mint amilyen az valójában.
Ugyanígy a hideg vízből átemelt kezünk a langyos vizet melegnek fogja érezni, mert ott a bőrben a meleg érzékelők fognak hamarabb működni.
Lassan azonban ébredeznek az ellustult receptorok is, és kiegyenlítődnek a hőérzetek a két kézen.
Ezért is érezzük a tó vizét először hidegnek egy meleg nyári napon, hiszen ugyanez a folyamat játszódik le a bőrünkben.
Ugye milyen érdekes? Végezzétek el a kísérletet!
Bónusz megfigyelés: nézzétek, milyen mókás a kezünk, ha különböző szemszögből nézünk az edénybe. A különböző közegek (üveg, víz, levegő) fénytörési különbségei miatt jönnek létre ezek a mókás képek.
Blogban található összes bejegyzés saját fotókat és gondolatokat tartalmaz. Ha tetszik, amit látsz vagy olvasol, és megosztod másokkal megköszönöm. A blogban saját tapasztaláson alapuló receptekkel, gyerekeknek szóló kísérletekkel, ötletekkel találkozhatsz, szemezgess közülük kedvedre! Vagy kövess a Facebookon!
