A baktérium szó a gyermekek számára azt jelenti, hogy olyan apró lényekről van szó, akik megbetegíthetik őket, és sokat kell kezet mosni miattuk.
De hol élnek ez a mikroszkópikus lények? Szinte mindenhol, bárhol.
Építsünk néhányat! Gabonagolyókból.
Fontos kihangsúlyozni a gyermekeinknek, és persze magunknak is, hogy nemcsak rosszindulatú, hanem segítő szándékú baktériumok is léteznek. Természetesen a kézmosás fontosságát ez nem kisebbíti.
Petricsészében baktériumot növeszteni azt jelenti, hogy a számunkra hétköznapokban láthatatlan baktériumokat láthatóvá tesszük.
Kezdjük a kísérletezést egy kérdéssel: kérdezzük meg gyermekeinket, hogy szerintük, a lakásban melyek lehetnek a legszennyezettebb helyek! Válasszunk ki 4 olyan helyet, mintavételi pontot, ahol gondolataink szerint sok baktérium található!
Első lépésként készítsük el a baktériumok táptalaját a készletben található agar agar porral. Az agar agar egy zselésítő anyag, amit tengeri vörösmoszatokból nyernek ki, sűrítő- és gélképző anyagként használják.
Öntsünk 60 ml jó meleg vizet a csapból a főzőpoharunkba,
keverjük hozzá alaposan az előre kimért 2 g agar-agart, és tegyük a mikróba 30-40 másodpercre a legnagyobb fokozatra.
Keverjük át, és hagyjuk 10 percet hűlni.
Forró oldatok használatánál legyen jelen mindig felnőtt!
Második lépésként fogjunk egy alkoholos filctollat, és a kísérletező készletben található 2 petricsésze alsó felének külső oldalára húzzunk egy felező vonalat.
Így 4 kísérleti mezőt kaphatunk, azaz 4 helyről tudunk majd mintát venni. Írjuk is be a mezőkbe, hogy honnan fognak származni a mintáink, ha már tudjuk, vagy legalább jelöljük számokkal.
Ha már pár percet hűlt az oldat, felezzük el, és öntsünk ki 30-30 ml-t a két petricsésze alsó részébe.
Figyeljünk arra, hogy az agar agar 40 fokon már elkezd zselésedni, így akkor már nem tudjuk szépen sima felületűre önteni.
Hagyjuk megszilárdulni a zselét. Ennek a folyamatnak legalább 1 óra kell.
Ha a zselénk megszilárdult indulhat a mintafelvitele.
Keressünk egy kicsi tányért tegyünk rá kb. 10 csepp vizet. Fogjuk a mintavevő pálcikáinkat, és nedvesítsük be a vattát az egyik végükön.
A nedves vatta fejet húzzuk végig óvatosan a felületen, ahonnan a baktériumokat szeretnénk gyűjteni. Néhány tipp: kilincs, távirányító, a tenyerünk, klaviatúra, kedvenc plüss állat …
Ha szépen megszilárdult a petricsészénkben az agar agar zselé kezdődhet a minták felvitele. A négy megjelölt mezőbe finom, óvatos simítással vigyük fel a baktériumokat a zselére.
Ügyeljünk arra, hogy ne sértsük fel az agar agar rugalmas felületét. (A kisebb gyermekek gyakorolhatnak a petri csésze fedlapján egy száraz vatta pálcával)
Amikor mind a négy kísérletei mezőre felvittük a kívánt mintákat, tegyük rá a petricsészék fedlapjait.
A petricsészéket helyezzük meleg helyre, de ne közvetlen napfényre, vagy fűtőtestre!
Az optimális hőmérséklet 30 és 35 fok között lenne, laboratóriumi körülmények között.
Ilyen körülmények között 2 nap alatt láthatóvá válik, ahogy a baktériumok szaporodni kezdenek, és telepeket hoznak létre. Ha alacsonyabb, vagy nem egyenletes a hőmérséklet a megjelenés akár egy hétig is eltarthat.
Figyeljük meg a változásokat minden nap! Fotózzuk le, és vezessünk az észrevételeinkről megfigyelési naplót!
A következő képeket digitális mikroszkóppal készítettem, de nem lettek igazán profik.
Figyelem a kísérletezés a telepek fejlődésével még nem ért véget!
A baktérium tenyészetet meg kell semmisíteni, mikor a megfigyelésnek vége!
Öntsünk kis mennyiségű fertőtlenítőszert a baktériumokra – ezt a folyamatot végezze inkább felnőtt, majd tegyük egy nejlonzacskóba, és dobjuk a kukába.
Élő baktérium tenyészetet soha ne dobjuk a kukába, vagy engedjünk le a csatornarendszerbe!
A baktériumokról kicsit bővebben:
A baktériumok egysejtű mikroorganizmusok, melyeket mikroszkóppal is megfigyelhetünk. Abban a különböznek a növényi, vagy állati sejtektől, hogy nincs sejtmagjuk, viszont van örökítő anyaguk, az u.n DNS, mely a baktérium tulajdonságait, és jellemzőit hordozza.
A baktériumok, ha kedvező körülményeket találnak, nagyon gyorsan szaporodnak, ezért általában nehéz egy darab baktériumot megfigyelni, inkább telepeket fedezhetünk fel pl. mikroszkóp alatt. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a baktérium sejt egy darabig növekszik, majd kettéosztódik, két teljesen egyforma baktériumra.
Baktériumok mindenhol élnek, még egészen extrém körülmények között is. A testünkben zajló folyamatokat is segítik baktériumok. Természetesen vannak olyanok is, amik megbetegítenek bennünket. Ezek ellen antibiotikumokat kaphatunk az orvosoktól.
Egy nagyon fontos dolgot, amit mindig megemlítek a gyerekeknek a foglalkozásaimon, ha a kézmosásról beszélünk, Semmelweis Ignác nevét. Ő volt az, aki felismerte a kórházakban a kézfertőtlenítés jelentőségét, mellyel megmentette sok beteg életét a fertőzésektől.
Érdemes megismerni a különbséget a vírusok, és a baktériumok között. A következő videó felettébb szemléletesen mutatja be a témát, bár tartalmaz néhány helytelen szót is, de mindenképpen megnézésre ajánlom.
Minden esetre hangsúlyozzuk a gyerekeknek, hogy az egészséges táplálkozással táplálhatjuk a jó baktériumokat, és semlegesíthetjük azokat, amik meg akarnak betegíteni!
Kísérletezős meséinket is nézzétek meg a Tudáscseppek boltban.
Blogban található összes bejegyzés saját fotókat és gondolatokat tartalmaz. Ha tetszik, amit látsz vagy olvasol, és megosztod másokkal megköszönöm. A blogban saját tapasztaláson alapuló receptekkel, gyerekeknek szólő kísérletekkel, ötletekkel találkozhatsz, szemezgess közülük kedvedre! Vagy kövess a Facebookon!
