Kibontani egy öreg lekvárt a kamrából, aminek már lekopott a felirata, olyan érzés, mintha egy régi nyár íze köszönne vissza. Szinte úgy kell ízlelgetni, hogy vajon melyik gyümölcs aromáit zártuk az üvegbe.

Mintha a Nagyi konyhájában állnál kisgyerekként.

Azonnal sütni kell valami finomat, valami lekvárosat a gyermekeidnek.

Rákened a tésztára szinte már sűrű zselévé szilárdult kincset,és finoman fortyogó lekvárrá ifjodik újra a sütőben.

Az egész család örömére. Ilyenkor kell megragadni az időt, és mesélni azokról, akik lekvárt főztek, és még sokáig főznek.

Blogban található összes bejegyzés saját fotókat és gondolatokat tartalmaz. Ha tetszik, amit látsz vagy olvasol, és megosztod másokkal megköszönöm. A blogban saját tapasztaláson alapuló receptekkel, gyerekeknek szóló kísérletekkel, ötletekkel találkozhatsz, szemezgess közülük kedvedre! Vagy kövess a Facebookon!